Bélfóra- Mi ez? Mire való és hogyan lehet pótolni?

A bélflóra, más néven bél mikrobiom, a bélben élő és fejlődő baktériumok összessége,  amelyet rezidens mikrobiom néven ismerünk. Bár baktériumok, ezek a mikroorganizmusok jót tesznek a szervezetnek, mivel évezredek során fejlődtek ki, hogy jótékony kapcsolatot alakítsanak ki a bélrendszerrel. Így mind az ember, mind a baktériumok profitálnak ebből a kapcsolatból. Ebben a szimbiotikus kapcsolatban a bél biztosítja a baktériumok növekedéséhez és szaporodásához szükséges összes anyagot és tápanyagot, miközben a baktériumok segítik a táplálék emésztését,

olyan bélkörnyezetet hoznak létre, amely gátolja a rossz baktériumok fejlődését, amelyek betegségeket okozhatnak. Bár a bélflóra természetes eredetű, nem mindig van optimális szinten. Egyensúlytalanság léphet fel, amely elősegíti a rossz baktériumok fejlődését. Emiatt szükség lehet külső beavatkozásra, hogy pótoljuk a probiotikumoknak nevezett jó baktériumok szintjét.

Pro-, pre- és szinbiotikumok

Probiotikumnak nevezzük az állandó bélflóra helyreállítását, fenntartását szolgáló jótékony hatású baktériumokat, amelyek száma folyamatosan csökken az egyoldalú táplálkozás, az antibiotikumok szedése és a stressz következtében. Az egészséges bélflóra megőrzéséhez és helyreállításához szükséges a hasznos bélbaktériumok pótlása, illetve szaporodásuk elősegítése. Élő élelmiszer-alkotórészek, amelyek hatással vannak az ember egészségére. Az élő mikroorganizmusok közül leggyakoribb a Lactobacillus – és Bifidobacterium-csoportba tartozó baktériumok. Úgy kell elképzelni őket, mint személyes állatkertünk hasznos lakóit. Ha megkapják a megfelelő táplálékukat, nem engedik elszaporodni a haszontalan, káros baktériumokat.

A prebiotikum olyan természetes tápanyag, amelyre a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nincsenek hatással, és változatlanul jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a kedvező hatású baktériumok szaporodását. Az inulin a legfontosabb prebiotikum. Természetes módon többek között a csicsókában, hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban találhatóak meg.

Szervezetünkre gyakorolt hatása

-Természetesen fokozzák a probiotikumok termelődését és szaporodását.
-Megakadályozzák a betegséget okozó baktériumok megtapadását a bélfalon.
-Jelenlétükben javul a béltartalom hasznos baktérium aránya.
-Elősegíti egyes ásványi anyagok és nyomelemek (kalcium, magnézium, cink,
vas) felszívódását
Vannak olyan étrend-kiegészítők, melyek tartalmazzák mindkét baktériumot, a
pre- és probiotikumokat. Ezeket szinergikus biotikumnak, röviden
szinbiotikumnak nevezzük.

Hogyan lehet helyreállítani a bélflórát?

Az egészséges bélflóra megőrzésének egyik legjobb módja az egészséges és változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, gazdag táplálkozás, kevés feldolgozott élelmiszerrel. Ezenkívül a rostban gazdag élelmiszerek, például zabpehely, lenmag vagy a hüvelyesek szintén elősegítik a bélflóra baktériumainak megfelelő fejlődését. Egy másik lehetőség, amelyet szintén be kell vinni az étrendbe, a probiotikus élelmiszerek, melyek olyan élelmiszerek, amelyek jó baktériumokat tartalmaznak, elősegítve a belek feltöltését. A natúr joghurt, a kefir vagy a kombucha lehetnek, vagy ha biztosra akarunk menni, kiszámítható körülményeket teremte a belek számára, akkor jöhet szóba a táplálék-kiegészítő. Ha ezen módon szeretnénk pótolni a porbiotikumot, legyünk nagyon körültekintők és csak a legjobb minőségű terméket fogyasszuk.

Hogyan fogyasszunk ételt, étrend-kiegészítőt a bélflóra kezelésére 

A bélflórát javító táplálékok a pro-prebiotikumok, amelyek több millió élő baktériumot tartalmaznak, melyek hivatottak a mikrobiom egyensúlyát támogatni.

Bár a probiotikumokat leggyakrabban felnőttek alkalmazzák, csecsemőknél és gyermekeknél is alkalmazhatók gyermekorvosi felügyelet mellett. Ez különösen a császármetszéssel született és nem szoptató csecsemők esetében fontos. Erre már léteznek probiotikumok szirup formájában, amit étellel együtt is adhatunk. A probiotikumoknak többféle típusa létezik, de általában azok a legjobbak, amelyekben több baktériumfajból a legtöbb van. Érdemes azonban minden esetben gasztroenterológussal vagy természetgyógyászral konzultálni és kideríteni, melyik porbiotikum a legmegfelelőbb az adott esetekre. Ugyanis a különböző típusú probiotikumok különböző egészségügyi problémák kezelésére használhatóak.

Mikor kell kívülről beavatkozni a bélflóra működésébe

A pro-prebiotikumokat általában a bélflóra egyensúlyzavara tüneteinek megjelenésekor alkalmazzák, de alkalmazhatók az antibiotikumos kezeléssel egyidejűleg is, például a kiürülő mikrobiotikum pótlására, a hasmenés megjelenésének megelőzésére, vagy a hasmenés megszüntetésére. Emellett a probiotikumok még bélfertőzések, például gyomor-bélhurut esetén is fontosak az egészséges flóra pótlásában, felgyorsítva a gyógyulást. Krónikus székrekedésben vagy gyakori hasmenésben szenvedőknél jó lehetőség lehet a szinbiotikumok körülbelül 2-3 hónapig tartó fogyasztása, -melyet évente kétszer célszerű megismételni- a bélrendszer szabályozására és működésének javítására.

Az egészséges bélflóra előnyei

Javítja az élelmiszerek emésztését és a tápanyagok felszívódását, mivel ez biztosítja a nem emészthető tápanyagok, például az élelmi rostok fermentációjának alapvető feltételeit.

Erősíti az immunrendszert, csökkenti a rossz baktériumok mennyiségét és csökkenti a betegségek gyakoriságát;

Elősegíti a rövid szénláncú zsírsavak , például a butirát előállítását elősegítő mikroorganizmusok szaporodását. Ez a zsírsav a vastagbélsejtek fő energiaforrása, amellett, hogy előidézi a vastagbélrák sejthalált, és jótékony hatással van a glükóz- és energiaegyensúlyra;

Megelőzheti az elhízást és bizonyos betegségeket, például a cukorbetegséget, a gyulladásos bélbetegségeket, az ízületi gyulladást és a cöliákiát , mivel segít megelőzni a dysbiosis, vagyis a bélbaktérium-flóra egyensúlyhiányát, amely növeli a betegségek kockázatát;

Megelőzheti a szorongást és a depressziót, mivel a bélflóra fontos szabályozója a neurotranszmitterek, például a szerotonin termelésének, amely javítja a közérzetet, segít leküzdeni a szorongást és a depressziót. Ezért úgy tűnik, hogy az egészséges bélmikrobiotikum fenntartása jó módszer a jobb általános egészség biztosítására, nem csak a bélműködéssel kapcsolatban.

Hogyan keletkezik és fejlődik a bélflóra

A bélflóra fejlődése a születéskor kezdődik, és az élet első néhány hónapjában a baba által elkapott betegségek, az antibiotikumok használatának és az elfogyasztott tápláléknak megfelelően alakul. Úgy tűnik, hogy a bél első érintkezése a baktériumokkal a szülés során történik, és emiatt a hüvelyi szüléssel született babák első bélflórája más, mint a császármetszéssel született babáké. A hüvelyi szülés során ugyanis a baba főként az anya hüvelycsatornájából és bélrendszeréből kerül kapcsolatba a baktériumokkal, míg a császármetszés során a fő baktériumok az anya bőrén és a kórházi környezetben lévők. Ez a flóra körülbelül 2-3 éves korig változik és növekszik, amikor is hasonló a felnőttekéhez. Így a növekedés és a flóra megtelepedésének legfontosabb fázisa kora gyermekkorban megy végbe, és általában a 3 éves kor körül jelen lévő baktériumok egy életen át megmaradnak. Azonban, és bár ez nehezebb, a flóra is változhat az élet során, különösen például a rossz felnőtt életmód miatt.

Bélflóra a szülés típusa szerint

A baba bélflórájában a baktériumok fő típusai a születési formától függően a következők:

Normál hüvelyi szülés

·       Lactobacillus

·       Prevotella

·       Sneathia

·       Cariobacterineae

·       Propionibacterineae

Császármetszés

·       Acinetobacter

·       Bacillales

·       Corynebacteriaceae

·       Micrococcaceae

·       Staphylococcus

Normális esetben a hüvelyi szülés során megszerzett baktériumok előnyösebbek a szervezet számára, ezért lehetséges, hogy a hüvelyi szüléssel született gyermekeknél kisebb valószínűséggel alakulnak ki krónikus betegségek, mint a császármetszéssel születetteknél, mint például az asztmában vagy a bőrgyulladásban.
Emellett az anyatejjel való szoptatás segít a baba bélflórájának formálódásában is, biztosítva az egészségesebb mikrobiotikum kialakulásához fontos tápanyagokat és mikroorganizmusokat.

Mi befolyásolhatja a bélflórát 

A bélflóra kiegyensúlyozatlansága, más néven dysbiosis, akkor fordul elő, ha kevesebb jó baktérium van a bélben, vagy ha ezek közül valamelyik nagyobb számban fordul elő, ami megnehezíti az emésztést és megkönnyíti a rossz baktériumok fejlődését.

A mikrobiotikum egyensúlyhiányához vezető fő okok közül néhány 

Állandó antibiotikumok használata, mert mind a rossz, mind a jó baktériumokat eltávolítják a szervezetből.

Hashajtók gyakori használata, mert a bél túlzott működése a jó baktériumok eliminációját okozza.

Cukorban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, mert elősegíti a rossz baktériumok fejlődését.

Alacsony rostfogyasztás, mert a jó baktériumok fő és és legfontosabb táplálékai, ezért ha kis mennyiségben kerül a szervezetbe, nem jut elegendő tápanyag nekik és elpusztulnak, éhenhalnak.

Ha a bélflóra erősen érintett, gyakoriak a bélműködési zavarokhoz kapcsolódó tünetek, mint például a túlzott bélgáz, hasmenés vagy akár gyakori székrekedés.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy azok a személyek tudják leginkább az ideális testsúlyukat megőrizni, akik egészséges bélflórával rendelkeznek, míg azoknak, akiknek a bélrendszerében az egyensúly felborult, súlytöbblettel rendelkeznek, és a plusz kilókat nehezebben adják le.

Az egészséges bélrendszer kapcsolatban áll az agyműködéssel, számos probiotikus törzsről mutatták ki, hogy csökkentik a depresszió és a szorongás tüneteit.